Mi a fotós dolga?

Provokálni, vagy megoldást kínálni?

LEMARADTÁL?

Nézd vissza!

MI A FOTÓS DOLGA?

A fotográfia különböző műfajai, az azokban alkotó művészek, alkotók, gondolkodók hogyan, milyen technikai és egyéb eszközökkel reflektálnak korunk (megváltozott) kihívásaira, aktuális kérdéseire, akkut problémáira, legyen szó bolygónk megmentéséről, vírushelyzetről, metoo mozgalomról, migráns válságról, női szerepekről.

Milyen társadalmi, gazdasági, szociológia, ökológiai vagy egyéni kérdéseket fogalmaznak meg, mekkora bátorsággal, felelősséggel nyúlnak ezekhez a témákhoz, mit vállalnak fel, milyen alkotói attitűdökkel. Provokálnak, vagy megoldást kínálnak? Kritikát fogalmaznak meg a világgal szemben? Alakítják-e a közvéleményt, vagy figyelmet generálnak?

Nézd vissza a teljes felvételt!

Kattints ide

Belépés a videótárba

BESZÉLGETŐ PARTNEREINK

Az eseménysorozaton neves szakemberek, művészek, alkotók bevonásával aktuális témákat járunk körül.

Gőbölyös Luca DLA habil.

képzőművész, főiskolai tanár

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) tanult, 1994-ben diplomázott fotográfia mesterképzésen (MA), 1997-ben elnyerte a British Council ösztöndíját, melynek köszönhetően 1998-ban képzőművészeti mester diplomát (MFA) szerzett a Brightoni Egyetemen (University of Brighton). 2009-ben doktorált, 2016-ban habilitált a MOME-n. Számos hazai és nemzetközi pályázaton szerepelt sikeresen, munkáit a világon szinte mindenhol kiállították már: USA, Franciaország, Németország, Anglia, Ausztria, Észtország, Románia, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, India, olyan helyeken, mint az Expo Chicago, Ludwig Museum (Budapest), Biennial Istambul, National Gallery of Modern Art (New Delhi), Vienna Art Fair, Walter Bischoff Galerie (Berlin). 2009-ben akkreditálta és azóta vezeti METU fotográfia képzését, ahol jelenleg főiskolai tanár. Aktív alkotóként számára a fotótechnika pusztán eszköz, és nem a végcél gondolatai formába öntéséhez, koncepciói megjelenítéséhez.

Tombor Zoltán

fotográfus

1973-ban született Budapesten, a kilencvenes évek közepétől foglalkozik komolyabban a fotográfiával, autodidakta. Kisebb hazai sikerek után 2003-ban Milánóba költözött, ahol főként divat és portré megrendeléseket teljesített. 2011-ben feleségével New Yorkban telepedett le, munkáit a Vogue, a Harper’s Bazaar, a Time, a New York Times Style és a The Last Magazine publikálták, az elmúlt években kiállított Londonban, Párizsban, Milánóban, Rómában, Tokióban, Stuttgartban és Budapesten is. Saját éves kiadványa a Supernation alkotói sorozatainak ad helyet, melynek hatodik száma idén májusban kerül bemutatásra. Minden nap fényképez, törekszik a szabad alkotásra és a megrendeléseire is hasonló figyelmet és időt fordítani.

Horváth M. Judit

fotográfus

Horváth M. Judit (1952, Sárvár) sajátos, mással össze nem téveszthető képi világot teremtett a kortárs magyar fotográfiában. Ha valakivel, talán vele kapcsolatban megengedhető a női szemlélet említése az alkotói attitűdben. A szakmát férjétől, Stalter Györgytől tanulta meg, az ő hatására tudatosodott benne roma származásának fontossága, vállalása. 1990 és 1995 között az Amaro Drom (Mi Utunk) romalap képszerkesztő-fotóriportere, majd főszerkesztője lett. Férjével több mint tíz év alatt készítették el a magyarországi cigánytelepeken és a városi gettósodott kerületekben élő romák életét bemutató anyagukat. Ebből született a Más Világ című közös albumuk és kiállításaik. Egyéni tárlata, a Csalóka látszat – és a magánkiadásban megjelent kötete – 2009-ben egészen más tematikát és stílust jelent a pályáján. Élet, halál, nőiség, nemiség és más fontos narratívák köré épülnek különös csendéletei. Ezt két megdöbbentő sorozat követi. A Privát képek I. saját betegségének fölkavaró őszinteséggel bemutatott megörökítése. Míg a Privát képek II. édesanyjának állít emléket. Az öregségnek, leépülésnek, elmúlásnak minden megszépítő gesztustól mentes képi lenyomata. Legújabb munkája, a Magángyűjtemény bizonyos szempontból szintézisnek és megújulásnak is látszik.

Hajdú D. András

fotográfus

1981-ben született Budapesten, két lányával és feleségével egy Budapest melletti faluban él. Angol irodalomból szerzett diplomát, a szakdolgozatát az amerikai háborús fotográfiáról írta. Jelenleg szabadúszó fotósként dolgozik, a Budapesti Metropolitan Egyetem fotóriporteri tagozatán óraadó tanár, és a Nikon magyarországi nagykövete. Munkáival eddig huszonhat díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, közöttük háromszor kapta meg a nagydíjat. Az elmúlt hat évben kétszer is elnyerte a rangos amerikai Pictures of the Year (POYi) fotópályázat díját képriportjaival. Olyan rangos díjak és ösztöndíjak nyertese, mint a Pécsi József Ösztöndíj, a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíj, a Hégető Honorka multimédia nagydíj, Hemző Károly-díj, Minőségi Újságírásért díj. 2019-ben Robert Capa Nagydíj Ösztöndíjas, 2020-ban az év fotóriporterének választották. Az elmúlt 15 évben a világ számos pontján dolgozott, a pekingi olimpiától kezdve a New York-i jazzklubokon át a kongói esőerdőig. A hazai sajtón kívül olyan megrendelőknek fotózott, mint a National Geographic, The Telegraph, a Politico, a Forbes, a Bloomberg, az ENSZ vagy a Tages Anzeiger.

Badár Tamás

bűvész, fotográfus hallgató

Tamás a fotográfia alapszak elsőéves hallgatója. A fotográfia öt évvel ezelőtt lépett be az életébe. A fotózás mellett gyermekkora óta bűvészkedik. Ebben a szakmában hazai és nemzetközi sikereket is sikerült már elérnie. Tizennyolc éves kora óta rendszeresen futnak önálló estjei a Dumaszínházban. 2015-ben megnyerte a Hungary’s Got Talent zsűri különdíját. 2016-ban a Forbes beválasztotta a 30 legsikeresebb 30 év alatti fiataljai közé. A bűvészetben újító ötleteivel szerzett nevet magának. Ezt az újító szellemet a fotográfiában is igyekszik folytatni. Tudatos alkotó, szeret emberekkel foglalkozni, számára a fényképezés nem csak önkifejezés, hanem az emberek között létrejövő kapcsolatoknak egy csatornája is, véleménye szerint a fényképezőgép segítségével nem pusztán képeket rögzítünk, hanem energiákat is cserélünk.

A BESZÉLGETÉST VEZETI

Bojár Iván András

művészettörténész, író, környezetvédelmi aktivista

Az ELTE BTK-n diplomázott. A Magyar Narancs és az Octogon magazin alapítója, főszerkesztője volt. Újságíróként rendszeresen foglalkozott kortársművészeti, benne fotográfiai témákkal. Lapok és könyvek kiadójaként, szerkesztőjeként a mai magyar fotó rengeteg alkotójával alakult ki napi munkakapcsolata. Dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, kurátorként számos galériával működött együtt. Megbízással, de saját galériáiban is rendezett, megnyitott fotókiállításokat, vagy írt róluk. Másfél éve létrehozta a 10 millió Fa országos környezetvédelmi közösséget, azóta a tevékenysége a kultúrától áttevődött a faültetésekre is. Jelenleg André Kertész művészeti örökségét feldolgozó kiállítás előkészítését végzi.